"Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókat könnyebbítő szele"
(Balassi Bálint)
Már megint csak ott tartunk, hogy a napokat számoljuk visszafelé, hiszen egy három napos ünnep elejibe nézünk. Ez azt jelenti, hogy holnap délután bepakoljuk a fél állatseregletet az autóba és elindulunk az ország nyugati felébe. Egy egész hónapja nem láttuk a házunkat, és Lacámmal már mindketten rettenetesen érezzük hiányát. A munka mellett azért sort kerítünk némi kulturális élményre is, hiszen az Őrségben ilyenkor vannak a "Virágzás napjai" című rendezvénysorozat programjai. Tervünkben van átruccanni a vendvidéki Felsőszölnökre is, az ország legnyugatibb szegletébe, ahol barátainknak sikeredett egy kis parasztházat venni. Jelenleg a rendbehozatala folyik, de ez nem gátol bennünket abban, hogy este egy jó szalonnasütés keretein belül elmélkedjünk a parasztházak felújításának szépségeiről... no de ez majd az ünnep utáni beszámolóból kiderül, hogy mennyire tudtuk tervünket megvalósítani.
Programajánlat, amelyet egy kedves, helyi ismerőstől kaptam e-mailben:
Virágzás Napjai
Őrség
2009. május 29 – június 1.
Május 29. Péntek
Őriszentpéter, református templom
17:30 Fesztivál-nyitó koncert
Barokk gyöngyszemek
G. F. Händel és A. Vivaldi áriák, kantáták
Bakos Kornélia és a Perle della Musica előadásában
Őriszentpéter, Pajtaszínház
20:00 Válogatott rögtönzéseim
Sándor György humoralista előadói estje
Az örökifjú „sándorgyuri” ezzel a műsorával összegzi gazdag, generációk által végigkísért pályáját.
Őriszentpéter, Malom tárlat
22:00 Nyitás záróra előtt
Kiállítások megnyitása
Május 30. Szombat
Őriszentpéter, Malom
9:30 Reggeli muzsika
Mozart A-dur szonáta
Szüts Apor zongorázik
10:00 Iciri-piciri játszóház Ungár Andreával
Őriszentpéter, Pajtaszínház
10:00 Ókeresztény sírkamrák, responsoriumok
Film és gregorián ének
Haramza László operaénekes előadása
11:00 Egy eltűnt kép nyomában
Heidl György előadása a pécsi Péter-Pál sírkamra festményeiről.
Őriszentpéter, Antro-ház
14:00 Zene’de
Zenehallgatás (de más is) Mácsai Jánossal
Kondorfa, katolikus templom
16:00 Clavier Duo koncert
Takács Szilvia és Mészáros Bernadett Haydn, Händel, Mozart műveket játszik csembalón
Őriszentpéter, Pajtaszínház
18:00 Batarita: Holdleány
butoh tánc
Koreográfia, tánc, díszlet, jelmez: Batarita
Zene: Kerek István
20:00 Árny az árnyban…
Versszínház Radnóti Miklós életéről Turek Miklós előadásában
Budapest Fringe Fesztivál
„Legjobb Férfi Előadó” díj 2007.
Őriszentpéter, Malom
22:00 Esti muzsika
Takács Ferenc marimbán játszik
Zongorán közreműködik Tóth László
Május 31. Pünkösd vasárnap
Őriszentpéter, Malom
9:30 Reggeli muzsika
Szüts Apor (zongora)
Győri Noémi, Madaras Gergely (fuvola), Madaras János (cselló)
10:00 Iciri-piciri játszóház Ungár Andreával
Őriszentpéter, Antro-ház
10:00 Jordán-keresztelő
Fenyő Ervin előadása
Őriszentpéter, Pajtaszínház
11:30 Zalán Tibor: Rettentő görög vitéz
A Stúdió „K” Színház előadása
Magyarföld, Templomkert
14:00 Alapfa letétel
Az épülő magyarföldi fatemplom alapjának ünnepélyes elhelyezése.
Magyarföldi Pajtaszínház
15:00 Sebestyén Márta énekel
Közreműködik: Bolya Mátyás és Szokolay Dongó Balázs
Bajánsenye, Református templom
17:00 Pünkösdi "fuvollat"
Haydn-től napjaink zenéjéig
Győri Noémi, Madaras Gergely (fuvola), Madaras János (cselló)
Őriszentpéter, Pajtaszínház
20:00 Szabó Magda: A hallei kirurgus
Az Uray György Színház és Műhely előadása
Őriszentpéter, Malom
22:00 Esti muzsika – Ravel és Debussy dalok
Pánczél Kristóf (ének)
Tóth László (zongora)
Június 1. Hétfő
Szalafő, Pityerszer
9:30 A Gyanta Banda muzsikál
10:00 Iciri-piciri játszóház Ungár Andreával
10:45 Őrségi történetek
Bajánsenyei 4. osztályos tanulók előadásában
11:15 Kerkabarka Színjátszó csoport Bajánsenye
Ambrus Tibor: Asszonyok háborúja
Móricz Zsigmond: A kapuban; Politika
12:00 A vakond vára
A Makám együttes családi koncertje
További információ:
Őrségi TeleHáz
Őriszentpéter Városszer 116.
Tel.: 06 94 548 038
e-mail: orseg@telehaz.hu
www.viragzasnapjai.hu
Szállástippek:
www.orsegitelehaz.hu
Mit ünneplünk Pünkösdkor?
Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó ünnep, neve a görög pentekosztész 'ötvenedik' szóból ered. Eredetileg a zsidó nép ünnepe, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást (ekkor kapta Mózes Istentől a törvényeket kőtáblákon) ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon Sabouthkor.
A keresztény egyházi ünnep története a következő: Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.
"És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk." (Csel 2:14)
Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.
Áldozócsütörtök
A húsvétot követő negyvenedik nap áldozócsütörtök, Krisztus mennybemenetelének napja. Neve onnan ered, hogy az évi egyszeri áldozás határidejéül az egyház ezt a napot szabta. Sok helyen ez a gyerekek elsőáldozásának napja is.
Népszokások:
Magyarországon csakúgy, mint Európa számos országában a Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény, illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római Birodalomban május hónap folyamán tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.
Pünkösdikirály-választás
A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. Legérdekesebb leírása Jókai: Egy magyar nábob című regényében olvasható. A pünkösdi király megválasztása után egy évig "uralkodott", azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.
Pünkösdölés
"Elhozta az Isten piros pünkösd napját,
Mink is meghoztuk a királykisasszonykát,
Nem anyától lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján hajnalban születtem."
Adománygyűjtés
Szokás volt pünkösdi királynét is választani a falubéli kislányok közül. A "királynő" feje fölé kendőből sátrat formálnak a többiek, így járják sorba a falu házait, ahol rózsát, virágot hintenek az udvarra. Köszöntőt mondanak, mely tulajdonképpen a termékenységvarázslások sorába tartozik. Énekelnek, táncolnak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak. Az ismert dal alapján néhol "mavagyonjárásnak" is nevezik a pünkösdölést. ("Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja")
Gyakran a pünkösdöléskor a lakodalmas menetek mintájára menyasszony és vőlegény vonul a kíséretével házról-házra. Előfordult, hogy a vőlegény szerepét is lányok játszották el, természetesen megfelelő ruhadarabokba öltözve. A menyasszony vagy pünkösdi királyné díszes ruháival, fejékével is kitűnt a menetből. Az egyik kislány kosarat vitt magával, abba gyűjtötték az adományokat.
Komatál küldés
Általában egynemű, ritkábban különnemű fiatalok barátságának megpecsételése. A mátkatálat személyesen illett vinni a megajándékozottnak, aki ha elfogadta a barátságot, ugyanezt a tálat kaláccsal, süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza.
Zöldág-járás, zöldág-hordás
A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől.
Hiedelmek
Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket. A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. Van ahol kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratás legyen.
Étkezési szokások
Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Egyébként húst ritkábban ettek, de a juhtartó vidékeken nem csak húsvétkor, hanem pünkösd napján is fogyasztottak bárányt, birkapörköltet. Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra. A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak (a tojás termékenységszimbólum), és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése (fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács). Sárközben azonban nem édes tésztát, hanem sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak.
Szentháromság vasárnapja
A pünkösd utáni vasárnap a Szentháromság ünnepe. kultusza a barokk korból ered, a pestisjárványok idején szerte Európában emeltek ún. pestis oszlopokat, melyeket a Szentháromság szimbolikus képi megjelenítésével díszítették. Bizonyos vélekedések szerint a parasztházak napsugaras homlokzatain is a Szentháromság ábrázolása köszön vissza.
Úrnapja
Az Oltáriszentség ünnepe, a pünkösd utáni második hét csütörtökje. A templomkertben ún. úrnapi sátrakat készítenek, melyeket zöld ágakkal, lombbal, virágokkal, megszentelt növényekkel díszítenek, melyeknek rontást űző, gyógyító hatást tulajdonítottak.
(Forrás: http://www.unnep.mentha.hu/)
Utolsó kommentek