Őrségi parasztházunk

... no még nem az Őrségbe (sajnos), csak ide: http://orsegiparaszthazunk.blogspot.com oldalra. Nehéz szülés volt, de sikerült megszületnie az elhatározásnak. Már április óta fontolgattam magamban a gondolatot, hisz ott annyira színesebb, és kezelhetőbb a felület. Itt egyre-másra elvesztek a beírásaim, egy-egy posztot volt, hogy kétszer is be kellett írnom, mert kis idő múlva örökösen kiléptetett a rendszer... Volt úgy, hogy órákig nem tudtam visszalépni.

Tehát: sok szeretettel várok minden kedves régi és új olvasót az új blogoldalon.

Az idén immáron nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre a “Hétrétország - szerek és porták fesztiválja” elnevezésű, tradicionális őrségi fesztiválprogram, amelynek színhelye a térség több települése.

A tíz napos rendezvénysorozat egyaránt bővelkedik zenei, színházi és filmes eseményekben. A fesztiválhoz kapcsolódóan az idén is működik a filmes alkotók számára létrehozott média-műhely.

Emellett kialakult egy sajátos műfaj is: a látogatás, az úgynevezett “Nyitott Porták”, amely keretein belül öreg falusi porták fogadják a látogatókat. A régi eszközök bemutatójától a méhészeten, a gidanézésen, a fazekasságon át a dödöllekészítésig sokféle érdekességet kínálnak.

A fesztivál hagyománya, hogy egy-egy nap erejéig átlépi az országhatárokat is Szlovénia, illetve Ausztria felé. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága kiegészítő programként tájismertető túrákat is indít.

... az időnk volt túl kevés. Vasárnap lemaradtunk pontosan azokról a falunapi fellépésekről, amelyeket mindenképpen meg szerettem volna nézni. Szombaton focicsapatunk a 3. helyezést érte el, így ezúton is gratulálok nekik: szép volt fiúk!!! 

Zsoldos Báró Zoltán előadásának felét és a Hétrét Együttes fellépését már nem láthattuk. Muszáj volt elindulnunk este 9-kor, így is félre kellett állnunk egy picit pihenni. Éjjel fél kettő volt, hogy hazaérkeztünk...

Legközelebbi alkalom a négy napos ünnep lesz, és ami nagyon bánt, hogy most szombaton lesz megint egy fellépés a Református templomban a Hétrétország fesztivál keretei között, amely igen nagyon jónak ígérkezik. Ők a Makám Együttes. Hát az idén erről is lemaradunk... Bizakodom, bizakodom, hogy jövőre már minden másképp lesz!

Kerkabarka Színjátszó Csoport 

Kátai Zoltán énekmondó

Harangláb Népzenei Együttes

Zsoldos "Báró" Zoltán és zenekara

Örömmel tudatom minden kedves olvasómmal, hogy a 2009. évi Goldenblog verseny Helyi.érték kategóriában induló 74 blog közül az Őrségi parasztházunk bloggal a 7. helyezést értem el. Nagyon jó érzés a 10 legjobb között lenni, ezúton is köszönöm a zsűrinek!

Mindkét hétvégén a szomszéd falvakban megrendezett vásárokban jártunk. Először a Magyarszombatfai Fazekas Találkozó és Vásár kiállítóit és programjait látogattuk sorra, majd a következő hétvégén a Völgyhídi Vásárt tekintettük meg Nagyrákoson.

A nyár mindig is a szabadtéri fesztiválok, vásárok megrendezésének időszaka. De miután végiglátogattuk az Őrségi Vásárral kezdődően a helyi programokat, meg kellett állapítanom, hogy nagyon rossz a szervezés. Egymás utáni hétvégéken vétek ugyanolyan stílusú programot szervezni, ugyanis a látogatók számára unalmassá, kissé elcsépelté válik, mert hogy még a vásározók is egy s ugyanazon körből kerülnek ki. Ha én lennék a szervező, akkor havonta elosztanám a vásárokat, így a nyár mindhárom hónapjában lenne valami izgalmas program.

Étterem tesztelés is történt: az első héten felsőpakonyi szomszédaink látogattak meg bennünket, így megcéloztuk a jól bevált Bognár Éttermet Őriszentpéteren. Ezúttal sem kellett csalódnunk: úgy a kiszolgálás, mint az ételek minősége és mennyisége igazán kitűnő volt. Második héten kaptunk egy kedves invitálást Magyarszombatfára, a Ginti Étterem és Panzióba. Gyönyörű környezetben nagyon finom ételeket szolgáltak fel kedvesen, előzékenyen. Annyi a különbség talán a két vendéglátóhely között, hogy ez utóbbiban mintha az adagok kevesebbek lennének. Én személy szerint mindkét helyen tájjellegű ételt kértem: rántott vargányát dödöllével, a másik helyen Vasi pecsenyét (lásd a fotót) dödöllével. Dödölle minden mennyiségben jöhet. (Az alábbi kép NEM a vacsorán készült, a netről került letöltésre.)

Utolsó napunk előtti estén mi hívtuk vacsorára barátainkat. A cél a szabadég alatti sütés lett volna, ám az időjárás kellőképpen keresztülhúzta számításainkat. Timivel már a délelőtti órákban elkezdtük a készülődést, de mivel figyeltük az időjárásjelentést, amely nagy vihart jósolt, így eleve benti vendégfogadásra készültünk. A konyhában alig fért el a szétnyitott asztal és a 10 szék. Este 7 órát közelítve az asztal közepére kikerültek a finomabbnál finomabb vendégváró falatok: sült hús két féle (borsos-fűszeres, valamint fokhagymás-mézes) pácban sütve, különböző grillerek (borsos, sajtos, baconos), rántott vargányafejek, egy hatalmas tál görög saláta, palacsinta háromféle töltelékkel, görögdinnye. A vendégek a fogyasztásból és a hangulatból ítélve nagyon jól érezték magukat.

Utolsó nap meglátogattuk egy kedves ismerősünket Őriszentpéteren. Állatsimogatás volt a célunk, ugyanis ő szamarakat és kecskéket is tart. Ez a látogatás megint csak megerősített bennünket abbéli szándékunkban, hogy ha leköltözünk, bizony nálunk is lesz szamár is és kecske is. Annyira cukik voltak, alig tudtunk tőlük elszakadni. Ugye milyen bájosak?

És mire a 2 hét krónikájának végére értem, újra eljön a nap, amikor is nyugati irányban keresztülszelve fél Magyarországot, Kercaszomor felé vesszük az irányt. A hétvégén Falunapok lesznek nálunk, és vendégeink is lesznek: Timi sikeres marketingtevékenységének köszönhetően velünk jönnek a húgomék is. 

Természetesen a két hetes szabadság nem csak a kikapcsolódásról, hanem a munkáról is szólt. Programjainkat leginkább az időjárás függvényében úgy terveztük, hogy hol délelőtt, hol pedig délután kerítettünk rájuk sort, így a nap egyik felét a felújítási munkálatoknak szentelhettük.

Laca folytatta a fürdőszoba csempézését és padlólapozását. A toalettet is kicseréltük a víztartállyal együtt, így volt egy igazán kényelmetlen napunk, amikor is a szükség adta dolgainkat máshol kellett intéznünk. A burkolást nem sikerült befejeznie, az augusztus 20-i hétvégén várat magára.

Lacám végzett mindkét előszoba kivakolásával, már csak a mennyezetet kell befejeznie. Mivel az egész házban – kivéve az előszobát és a fürdőszobát – fagerendás mennyezet van, így máshol nem volt gond a málló vakolattal. Itt viszont Laca hiába próbálta volna bevakolni, szinte lehetetlenség volt, ahogy felkente, azon mód már potyogott is vissza a régi vakolattal egyetemben. Kitalálta, hogy ezekben a helyiségekben gipszkarton álmennyezet lesz, amit felrakás után glettelni kell még, de ez korántsem annyira munkás, mint az újravakolás.

Én szokásosan a festés-mázolást vállaltam fel, amiben Timi is segédkezett. Mivel a napi betevőről is gondoskodnom kellett, így a minden napos főzésen túlmenően közös erővel lemázoltuk az előszoba ablakokat és a 110 éves bejárati ajtót. Végre a hálószoba ajtót belülről is sikerült lekennem lazúrral, így most már kezd egységes képet alkotni. Viszont nem maradt időm a hálószoba másik ablakára, de következő dolgos ottlétünkkor mindenképpen sort kerítek rá, no meg a fotózásra is, mert ez a poszt most fénykép nélkül marad. 

Kicsiny házunk felújítása lassan, de biztos alapokon halad…

Ha Szentgyörgyvölgyről beszélünk, akkor rögtön két dolog jut az eszembe: először is kedves barátunk, Csótár Rezső fazekasmester, másodszor pedig a református templom.

Ez a kis település Velemér közvetlen szomszédságában, de már Zala megyében található. Már a neve is – Szentgyörgyvölgy – igen dallamos, romantikus. Számunkra Szentgyörgyvölgynek különös jelentősége van: 2007. év decemberében, amikor először jártunk az Őrségben, itt szerettünk bele az öreg, kódisállásos házakba és legelőször ide jöttünk háztűznézőbe. Akkor nem jártunk szerencsével, de ahogy most meglátogattuk, észrevettük, hogy ugyanaz a két ház újra - vagy még mindig - eladó, mint amikor mi kerestünk.

Szentgyörgyvölgy messze híres, kézzel festett fakazettás mennyezetű templomát látogattuk meg. A különleges hangulatú, megkapó szépségű, népies motívumokkal festett Isten házának kapuja mindig nyitva áll. A református templomot 1787-ben sietősen építették a falu reformátusai, a türelmi rendelet adta lehetőséget kihasználva. A barokk stílusú, téglalap alaprajzú, nagyméretű templom ékessége a festett kazettás mennyezet, amelyet 88 db téglalap alakú, kék színű fatábla alkot. Ebből csak a két középső tábla a kivétel, ahol barnás színű virágdíszmotívumot találunk körirattal, míg a többi tábla fehér bárányfelhő motívumot ábrázol. A mennyezet tábláihoz hasonlóan a karzat alsó részét is 37 db - szintén téglalap alakú - kazetta díszíti. Ezeken kék, fehér, fekete, hímzésmintákra emlékeztető virágos és csillagos díszeket láthatunk.

Az Őrséget meglátogató turisták egyik kedvelt célpontja Csótár Rezső gerencsér műhelye. A gazda egy fazekas dinasztia leszármazottja, a régi munkamegosztásnak megfelelően ő korongozza és égeti, a felesége pedig festi a munkákat. Ezen a portán nem csak a hiteles és szép cseréptárgyakban gyönyörködhetnek, hanem egy kitűnő őrségi emberrel is elbeszélgethetnek az utcáról betérők. Rezső minden látogatójával barátságos, a visszatérő vendégekkel – mint amilyenek mi is volnánk – baráti viszonyban áll. A mi háztartásunkban is egyre több, az ő keze munkáját dicsérő cserépedény, bögre, kancsó található. Ha arrafelé járunk, soha ki nem hagynánk portájának meglátogatását, mint ahogy most sem: Rezső be is fogta Timit korongozni.

Természetesen hazafelé betértünk a fény templomába is, mert ugyan mi számtalanszor megnéztük már, de Timi még nem látta Velemér nevezetességét.

Még több szentgyörgyvölgyi fotóért KATT IDE!

Kercaszomor szomszédságában Magyarszombatfán van egy gyönyörű tájjellegű, kódisállásos ház, amely régen iskolaként funkcionált. Ez a ház van berendezve az Őrségi Vadászati Kiállítás helyszínének.

Én ugyan az állatok szeretete miatt nem szimpatizálok különösebben a vadászokkal, azonban megértem, ha egy-egy vadat genetikai, vagy más fontos szempontok miatt kell kilőni. A magángyűjteményt, mint helyi érdekességet feltétlenül ajánlom megtekintésre. A Kiállítás megálmodója és kivitelezője egy személyben Gömbös Mátyás, aki több mint három és fél évtizedes vadászpályafutása során majd huszonöt éve az Őriszentpéteri Széchenyi Zsigmond vadásztársaság vadászmestere, és a Vas megyei vadásztársadalom aktív képviselője. A Kiállítás anyagának alapját a kiállítás házigazdája által az Őrségben elejtett vadak trófeái teszik ki, amelyek között egyaránt megtalálhatóak a kapitális szarvasagancsok és vadkanagyarak, az érdekes őzagancsok, és a nem megfelelő genetikai tulajdonságaik miatt elejtett trófeás vadak. A Kiállítás azonban nemcsak a vadászoknak és a vadászat iránt érdeklődőknek kínál látnivalót, hanem mindazoknak, akik szeretik a természetet. A Kiállításon ugyanis a Magyarországon élő vadászható állatfajok trófeái mellett láthatóak az Őrség faunájában honos madarak és nem vadászható kisemlősök egész sorának preparátumai, így remek lehetőség nyílik a természet és az ember szinte háborítatlan összhangjáról méltán híres Őrség élővilágába történő bepillantásra.

 Még több fotóért KATT ide!

Össze kell kapnom magam a két hét történéseinek leírásával, mert mindjárt itt a FALUNAP!

Addig is közzéteszem a programot:

 Kercaszomor 2009. augusztus 7 - 9. között először rendezi meg a már hagyománynak számító Falunapokat a Communitas Fortissima cím birtokában.

A FALUNAPOK ELŐZETES PROGRAMJA

2009. augusztus 7. (péntek):

• 17.00 A Falunapok megnyitója – Megnyitja Kapornaky Sándor, polgármester
• 17.15 A Faluház akadálymentesítési pályázat ünnepélyes zárása

  Ünnepi beszédet mond Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke

• 17.30 Fotókiállítás megnyitása
• 17.45 Állófogadás
• 18.00 A szentpéterfai horvát Néptánc Együttes és Tamburazenekar előadása
• 21.00 Csillagászati bemutató

  
  2009. augusztus 8. (szombat):

• 10.00 Kispályás labdarugó kupa
• 21.00 A sümegi RETRO BAND zenél

  
  2009. augusztus 9. (vasárnap):

• 13.00 Ökumenikus Istentisztelet a Református templomban
           Díszpolgári cím átadása  
• 14.00 A szombathelyi Boglya Együttes zenél
• 15.35 A bajánsenyei Kerkabarka Színjátszó Csoport, valamint a Lábas  Pajtások Őrségi Néptánc Együttes (őrségi felnőtt néptánccsoport) előadása
• 17.00 A zalaegerszegi Harangláb Népzenei Együttes műsora

• 18.00 Fellép Zsoldos (Báró) Zoltán és zenekara (blues és country)

• 19.00 Hétrét Együttes műsora

A Legbátrabb Falu rendezvénysorozatára szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt.

Forrás: www.kercaszomor.hu

Itt nem lehetett kifogással élni, hiszen tengernyi időnk volt, és ráadásul jól is esett. Majd' minden kora este, mikor nem jött közbe egy-egy sütögetős összejövetel, Timivel, Julival és a lányokkal bringára pattantunk, és lenyomtunk minimum 8 km-t. Volt olyan napunk, amikor pont a kétszeresét sikerült teljesítenünk, így nagyon büszkék voltunk magunkra. Az erdős-dombos vidéken bizony egymást érték az emelkedők, így jól megdolgoztattuk lábizmainkat. Sokszor előfordult az is, hogy áttekertünk Szlovéniába, az első falu végéig. A bringán ülve gyönyörködtünk a tájban és a szlovén portákban: minden háznál rengeteg virág, rendezett környezet volt jellemző.

Egyik alkalommal hazafelé jövet beláttunk az egyik ház udvarára, ahol éppen disznóvágás zajlott. Egy fél disznó lógott lefelé a magasba akasztott kampóról, egy másik - még egészben - az udvar hátsó részében a pörzsölés szakaszában mereven feküdt egy asztalon. Ez a lányoknak annyira újdonság számba ment, hogy mindannyian odaálltunk a kerítés nélküli udvar bejáratához tátani a szánkat. A háziak észrevették érdeklődésünket és kedvesen beinvitálták kis csapatunkat. Megkínáltak frissítővel és mondták, hogy nyugodtan nézzük csak addig, ameddig kedvünk tartja. A beszélgetés során kiderült, hogy korán sincs még vége a disznóvágásnak: ha ezzel a naggyal végeznek, akkor egy 20 kg-os malaccal zárják a napot. Nekem kicsit szokatlannak tűnt a disznóvágás ideje, hiszen az én nagyszüleim  Tolna megyében mindig télidőtájt, kora hajnalban kezdték meg a disznóvágást. De hát ahány ház, annyi szokás! Egy jó félórát töltöttünk ott, majd megköszöntük a szíveslátást és útra keltünk hazafelé. Timi elcsodálkozott a vadidegen emberek kedvességén, hiszen pesti lány létére ilyet nem igen tapasztal.  Én viszont a szegény jószágokat – leginkább a sorsára váró kismalacot -  sajnáltam, de nagyon. Húsfogyasztó lévén át is villant az agyamon a gondolat, hogy talán nem kéne többet húst enni, de amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is illant. A hentesnél kimért húsok már annyira „személytelenek”, és különben is, nagyon szeretem a husit, nem csak elkészíteni, de fogyasztani is.

Pompásak voltak ezek a közös bringatúrák, egyetlen hátulütője az volt, hogy pont abban az időszakban rajzottak a szúnyogok, amikor mi bicajoztunk. Megfigyeltük, hogy este 7 és 9 között rengetegen vannak, és szívják a vérünket. Még a TV-ben is hallottuk, hogy Vas megyében az árvíz után itt a szúnyoginvázió… mi sajnos megtapasztaltuk, a szúnyogcsípésektől kétszeresre dagadt a bokánk.

Sportolásunk nem csak a kerékpározásban teljesedett ki, hanem férjem és unokahúgom beálltak a helyben verbuválódott focicsapatba is. Miután mindketten sikerélménnyel zárták az első alkalmat, így ott tartózkodásunk alatt többször is rúgták a bőrt a falubeliekkel, akik korra és nemre való tekintet nélkül egyre többen álltak be a pályára. Ahogy figyeltem a játékot, volt nem egy kissrác, akik zsenge koruk ellenére olyannyira toppon voltak, hogy nem is értem, hogy a nagy csapatok edzői miért nem ilyen kis falukban keresik az utánpótlást csapatuk számára.

Ez alatt a 2 hét alatt, amelyet Szomorócon töltöttünk, többször is szerveztünk a közelbe szellemi felüdülést célzó kirándulásokat, hiszen fontosnak tartom, hogy a velünk együtt nyaraló 14 éves leánygyerek kulturálisan is megfelelően fejlődjön. Szerencsénkre Timi nagyon érdeklődő kislány, így nem volt nehéz bemutatni neki a tájegység jellemzőit. Sokszor eltünődtünk azon, hogy ez a gyerek fáradhatatlan, főleg beszélgetés terén, így édesanyját meg is kérdeztük, hogy van-e olyan időszak, amikor csendben tud maradni? Úgy látszik, hogy valami jófajta Duracell-elemmel működik, mert sokszor "lelőni" sem lehetett.

Első utunk Pityerszerre vezetett, amely Szalafő 7 szere közül az egyik. Csoportos idegenvezetés keretében megismerhettük az Őrség rövid történetét, a régi lakóházakat, berendezésüket és a hozzájuk kapcsolódó gazdasági épületeket. Megtudhattuk, mit jelent a "szeres" település és milyen, mire szolgált az emeletes kástu. Kevesen tudják, hogy a pityerszeri skanzen Magyarországon egyedülálló abban a tekintetben, hogy egy lakóház kivételével mindegyik ház azon a helyen tekinthető meg ma is, ahová eredetileg   építették. Pityerszeren az 1700-as évek őrségi építkezésébe nyerhetünk betekintést. Pityerszert ma már nem lakják, de a környező dombokon épült szereken máig is élnek az őrállók leszármazottjai.  

 Még több pityerszeri fotóért KATT ide!

Pityerszerről hazafelé Templomszeren meglátogattuk Krisztáékat, a Ferencz-porta tulajdonosait. Velük még akkor kötöttünk ismeretséget, amikor 2007. decemberében először jártunk az Őrségben és náluk szálltunk meg. Végignéztük az állatállományt (vietnámi csüngőhasú disznók, kecskék, bocik, juhok), majd vásároltunk házi tehénsajtot és tehéntejet. Ez a délelőttünk is jól eltelt.

Első hetünk időjárása elég érdekesen zajlott: volt, hogy délelőtt úgy tűzött a nap, hogy alig bírtuk, aztán dél körül el kezdtek gyülekezni a felhők és óriási zuhé lett belőle. Aztán volt olyan is, amikor már eleve esőre ébredtünk, de délutánra kivirult; és olyan is akadt, igaz csak egyetlen nap, amikor reggeltől-estig zuhogott. Ez a fajta időjárás jócskán kedvezett a gombatermésnek, hiszen esős idő utáni napsütéses időben rengeteg a pára, így a gombák is gomba-mód szaporodnakJ.

Első napunkon kedves Béla szomszédunk lepett meg bennünket egy szatyor gombával: volt benne vargánya, zöld, illetve kék galambgomba (erre felé csak galambicának nevezik) és akadt benne sárga rókagomba is, aminek őrségi beceneve: nyulica. Mi annyira nem ismerjük a gombákat (illetve én sehogy sem, hiszen a Csiperke az egyetlen, amit ezidáig a boltban felismertem és megvettem), ezért aztán elővettük a nagy gombás könyvünket, leellenőriztük, elolvastuk az említett gombák felismerhetőségét. Na nem mintha nem bíztunk volna Béla szomszéd kiváló gombász szaktudásában, de biztos, ami biztos és ráadásul így nemcsak Timi, de mi is tanultunk belőle.  Igaz, született őrségi ember nem szed le rossz gombát, csak a pesti „gyüttment”. Rengeteg gombánk volt: a vargányát és a nyulicát felszeltem és kitettük egy nagy kartonpapírra a tűző napra száradni. Természetesen ezt a naplemente után be kell szállítani a házba, hiszen estére mindig lehűlt a levegő, a gomba meg megszívja magát párával, így lassabban szárad. Egész addig kell szárítani, amíg "zörgős" nem lesz, természetesen többször megforgatva. Fagyasztani nem szeretem a gombát: megszívja magát vízzel és olyan lesz, mint a szivacs, ráadásul elveszti az aromáját is.  A galambicákat megtisztítottam és előkészítettem őket másnapra rántott gombának.

Másnap Sándor szomszédunk lepett meg bennünket délutánra egy olyan szabadidős program ötletével, hogy traktorral menjünk az erdőre gombászni. A traktor után felakasztottak egy pótkocsit, és ültünk benne vagy 15-en biztos. Előkerült a butykosból egy kis mézespálinka is, így próbáltuk ellensúlyozni az éppen lehűlt hőmérsékletet. A traktor csak egy darabig vitt bennünket, a gombászós helyet már gyalogosan közelítettük meg. Jártuk az erdőt, már lassan ránk is sötétedett – de csak azért, mert újabb esőfelhők gyülekeztek – és gyűjtöttük a gombát. Érdekes módon már nekünk is jobban rá állt a szemünk a vargányára. A vargánya mellett galambicát és tinorrút is sikerült találnunk, no meg nem kevés őzlábgombát. Timi először nem talált semmit sem, de ahogy meglelte az első gombáját, meg volt a sikerélmény, utána aztán nem győztük pakolni a szatyorba (kosarunk sajnos még nincsen, de hamarosan beszerzek egyet erre a célra). A gombászás befejeztével visszapattantunk a pótkocsira, majd Sándor mindenki szatyrát, kosarát átnézte egyenként és kiválogatta az ehető gombákat.

A héten még Rózsika szomszédasszonytól sikeredett kapnunk egy nagy kosár gombát, abban főleg vargánya volt, majd a következő héten is kaptunk egy kosárral.

Ennek a sok gombának meg is lett az eredménye: gombát ettünk gombával. Volt rántott galambica sült krumplival, tejszínes gombaleves vargányából és nyulicából, tejfölös gombapörkölt galambicából nokedlivel, gombás pizza, rántott őzláb (csak úgy magában) és villásreggelinek gombás-szalonnás rántotta. Ezen felül több befőttes üveggel sikerült megszárítanunk is, amit hazahoztunk magunkkal. A konyhában a szekrény tetejéről áradó illat állandóan emlékeztet a közös gombaszedés kellemes élményére. Aztán én meg is fogadtam, hogy soha többet csiperke… Összehasonlíthatatlanul jobb íze van az erdei gombának, mint a pincében, zsákban termesztett rokonának.

Elindultunk a tervezett nap előtt egy nappal. Nem bírtunk már tovább várni, és hát minek pazaroljuk az időt odahaza, amikor azt máshol is megtehetjük. Az első nap úgyis mindig akklimatizálódással telik, így minden plusz óra kincset ér. Otthon elrendeztünk mindent, levágtuk a füvet, aztán bepakoltuk a szekeret: az összes állat mellett az idén nem hagyhattam otthon kedvenc leándereimet sem. Még a muskátlikon is gondolkodtam, de azt már egy kicsit túlzásnak éreztem, így azok a párkányról kikerültek a kerti asztalra, hogy amikor jön az égi áldás, akkor megfelelően részesüljenek belőle ők is. Most már nyugodtan felmatricázhatnánk a teherautónkat, hogy "NOÉ BÁRKÁJA", biztos sikert aratna az utakon, pláne úgy, ha látnák is, ami benne van: két kutya, cica, papagájok, varjú, és két tengerimalac (ők Szomorócon időközben megszaporodtak, így visszafelé már három malackával többen voltunk).

Ebben az évben vendégünk, illetve segítségünk is volt erre a két hétre: testvérem 14 éves leánykáját vittük magunkkal. Timi unokahúgomat minden érdekli és én már előre élveztem, hogy nem csak munka lesz az idei szabi alatt, hanem némi kulturális kikapcsolódás is. Ugyanis elterveztem, hogy Timinek megmutatunk és elmagyarázunk minden olyan dolgot, amit az Őrségről, mint Magyarország 7 csodája közé választott tájegységről tudni illik. Élveztem azt is, hogy a 24 éves, tőlünk már külön élő nagyfiam után 1-2 hétre újra kicsit "anyuka" lehetek és megtapasztaltam azt is, hogy mennyivel könnyebb egy lánygyerekkel. Először csak egyetlen hétről volt szó, ugyanis tisztában vagyok azzal, hogy a mai tizenéveseket nehéz lekötni, hiszen nálunk nincsen internet és Tv adó is csak három van, amelyből egy nézhetetlen minőségű. De ő már a második napon kérte, hogy beszéljük meg a szüleivel, had maradhasson a teljes időre. Hál 'Isten, nem minden teenager az internet és a Tv előtt punnyad...

Tehát hajnalok hajnalán útnak indult a csipet-csapat, mert az állatokra való tekintettel muszáj volt még az erős felmelegedés előtt megérkezni.

Az elmúlt két hét történéseit a további posztokban írom le.

Héditől kaptam egy kedves invitálást egy újabb körjátékra: melyik 10 növény tartozik a kedvenceim közé?

Hát íme, az én virágos TOP 10-es listám:

1. Leánder. Ő az első számú, számomra a leges leg. Nemrég kezdtem gyűjtögetni őket, van több féle rózsaszín, fehér, sárga színű. Amire vágyom, az a bordó színű, mert olyat csak kedvenc országomban, Görögországban láttam. Az onnan csent hajtás sajnos nem élte túl a még hátralévő egyhetes albániai és montenegrói kalandozásunkat... :-(

2. Tulipán. Ő a tavasz hírnöke. Mindenféle színben és formában szeretem.

3. Magnólia (vagy tulipánfa, helyenként liliomfa). Tavasszal, ahogy autózunk Vas megyei kis házunkhoz, Zala megyében minden második ház udvarán virítanak a lilom-szerű virágai. Már nekem is van kettő, de még nem virágoztak.

4. Hortenzia. Óriási, változatos, telt virágai gyönyörű színfoltja a nyári kertnek. Sajnos nekem még nincsen, de nagyon szeretnék.

5. Ibolya, mert annyira nemesen egyszerű, egyszerűségében gyönyörű, és én mindig az egyszerű dolgokat szeretem. (A férjem erre azt szokta mondani, hogy az egyszerűségéért szeretem őt is.) Tavasszal tele a kertünk vele.

6. Muskátli. Szeretem az ablakpárkányt telerakni a muskátlis ládákkal. Az elmúlt télen végre sikerült átteleltetnem pár darabot, azok most a legszebbek.

7. Árvácska, amely ugyancsak a tavasz virága.

8. Porcsinrózsa, amelyet én csak "kukacka" virágnak hívok. Gyermekkorom kedvelt növénye volt, nem győztük apró magvait összegyűjtögetni. Nekem most jelenleg egy nemesített, ámpolnás porcsinrózsám van.

9. Rózsa, amely lehet tearózsa, futórózsa, vagy akár vadrózsa is. Az összes változatát szeretem.

10. Hibiscusból a szobai változatot és a kerti mályvarózsát is nagyon szeretem. Éppen most nyílnak a kertben.

Egy napja vagyunk itthon, de a gondolataim állandóan kedves kis falunk és lakói körül járnak. Két hetes ott tartózkodás után haza kellett jönnünk, mert szerdától vár a kötelesség. A szomszédaink, a házunk, a jó levegő, az esti biciklitúrák már most rettenetesen hiányoznak.

Minden egyes eljövetelünkkor szinte megszakad a szívünk, így arra a komoly elhatározásra jutottunk, hogy elkezdjük hirdetni családi házunkat. Tudom, hogy nem a legjobb időszak ez a házeladáshoz, de hátha valaki mégis beleszeret... és mi akkor végérvényesen költözhetünk Vas megyei kis házunkba.

De addig is jövök még az élményekkel, fotókkal és természetesen megpróbálom behozni kedvenc blogjaim visszaolvasását is.

... Hangától, amely igazi meglepetés számomra.

Köszönöm ezúton is, és szeretettel továbbadom felsorolás nélkül minden kedves blogíró társamnak, akinek a naplóját látogatom, kommentelem. Hogy kik is ők? Naplóm bal oldali sávjában, a kedvenc blogjaim szerzői... 

 ... több okból kifolyólag végre megint Szomorócon lehettünk. Egyrészt már megint eltelt majd' egy hónap, így hiányzott a ház és a környezet; másrészt a hagyományokhoz híven ezen a hétvégén került megrendezésre az őrségi vásár, és mivel tavaly ilyenkor nagyon nagy munkában voltunk és nem tudtuk megnézni, így most úgy terveztük, hogy nem hiányozhat a hétvége programjából. Harmadrészt pedig szombaton volt a "nemzetközi" László-nap, így több ismerősünket összecsődítettük férjem neve napjára.

Medárd jól kitesz magáért - nem elég, hogy az egész hét időjárására az esős idő volt jellemző, de még a hétvégén is zuhogott. Szombaton a hajnali fél 4-es indulást követően fél 8 körül megérkeztünk a házhoz. Megállapítottuk, hogy a fű nem is oly nagy, mint amire számítottunk. Viszont a sok esőzés folytán az agyagos talaj már teljesen felázott, így a kisteherautónkkal nem tudtunk felállni a házhoz, csak fél útig jutottunk. Ez azért volt kellemetlen, mert természetesen szokásunkhoz híven most is jól megpakolva érkeztünk, többek között egy nagy kanapéval. Ahogy megérkeztünk, az eső azonnal rázendített és szinte egész délelőtt zuhogott. Én már az albán konyha remekéhez, a burek elkészítéséhez és az előrepácolt húsok, grillek benti sütéshez készültem elő, amikor Feri barátunk is megérkezett családjával. Ők most Nemesnépről jöttek, egy hétig ott pihentek, mivel a felsőszölnöki házuk nincs még olyan állapotban, hogy birtokba lehessen venni ott tartózkodás céljából.

Az eső nagy nehezen elállt, így kitalálták, hogy menjünk ki a vásárba. Mire a tőlünk 6 km-re lévő Őriszentpéterre kiértünk, már hétágról sütött a napocska. Ez az esős, nyomott idő a vásárra is rányomta bélyegét, de lehet az is, hogy talán az én elvárásaim voltak mások. Én picit csalódtam, hiszen egy ilyen országos kiemelt rendezvény, mint az őrségi vásár, azt gondoltam, hogy csupa kézműves termék lesz kiállítva, a népi (ipar)művészet remekeivel. Természetesen voltak igazi őrségi kézműves termékek, mellettük igen nagyon tetszett a népviseletbe öltözött mezőségi asszonyok egyedi, kézi készítésű termékei is: asztalterítők, ágytakarók, függönyök, falvédők, szőnyegek. Viszont ha én lennék a rendező, én bizonyosan nem adnék engedélyt mindenféle, háznál fellelt lim-lom kirakására, román cipő és kínai ruha, valamint műanyag játék és mindenféle giccses tárgy árusítására. Ezen utóbbi árusok jelenléte kissé zsibvásár jelleget kölcsönzött ennek a tradicionális rendezvénynek.

A vásár megtekintése után hazafelé vettük az útirányt. Mivel az idő egyre szebb és naposabb lett, ezért elkezdtünk kipakolni és készülni a szabadtéri programhoz. Lacám, mint ünnepelt sütötte az általam már előző nap bepácolt husikat, én már előre elkészítettem a görögsalátát, és a burek is készen volt. Közben megérkezett Rafi barátunk is a családjával. Barátainkról azt kell tudni, hogy mindkét családdal való ismeretségünket a világhálónak köszönhetjük. Rafival még 2007-ben sikerült e-mailes kapcsolatba keveredni, majd albániai utunk során Sarandeban ismerkedtünk meg személyesen. Azóta tartjuk a kapcsolatot, nagyon jó barátaink lettek. Feriék pedig ezen blog kapcsán már az idén „szólítottak” meg az azonos érdeklődésre (Őrség, parasztház) való tekintettel. Miután személyesen is találkoztunk, azóta hetente jönnek-mennek a telefonok, őrségi találkozások.

Közben kedves Béla szomszédunk is tiszteletét tette egy rövid időre szerény kis társaságunkban. Kisvártatva megérkezett másik, általunk nagyon kedvelt szomszédunk is, Sándor a családjával, így teljes lett a csapat.

A délután és este nagyon jó hangulatban telt. Feriéknek sajnos haza kellett indulniuk Pestre, így legelső szállóvendégként Rafiék maradtak. Együtt töltöttük a másnap délelőttöt: reggeli után természetesen velük is megtekintettük a vásári forgatagot, majd azután átautóztunk a házunktól kb. 700 m-re lévő határon Szlovéniába, ahol Domonkosfán (szlovén neve a falunak: DOMANJŠEVCI) meglátogattuk a Szent Márton templomot. Erről a templomról 1258-ban lelhető fel írásos emlék. Stílusát tekintve igen jelentős román-kori műemlék.                                                                                                      

Mivel Rafiék eddig csak egyetlenegyszer jártak a környéken (amikor megvettük a házat, nálunk), így megmutattuk nekik a veleméri templomot. A veleméri Árpád-korabéli műemlékről már előzőleg írtam a blogban. Én személy szerint nagyon kedvelem ezeket a nagyon régi templomokat, a kedvenc stílusom a román és a gótika. (Nem véletlen az sem, hogy három évvel ezelőtti főiskolai szakdolgozati témám "A gótikus építészet Magyarországon" címet viselte.) Így aztán én reggeltől-estig szívesen el lennék a templomok nézegetésével...

Az időjárás vasárnap sem hazudtolta meg magát, hol esős, hol pedig napos-borús időszakok váltották egymást.  Rafiék a legnagyobb esőben indultak hazafelé, és mi is elkezdtünk lassan összepakolni, készülni az indulásra. Bízunk abban, hogy amikor legközelebb július 6-án jövünk két hétre, az időjárás sokkal kegyesebb lesz hozzánk.

2009. június 25-26-27-28.

"Hagyományok útja" c. kiállítás sorozat első bemutatója a Kézműves Házban
A Népi Mesterségek Műhelye Egyesület őrzi a múltat, éli a jelent és építi a jövendőt.
Helyszín: Őriszentpéter, Városszer 95.
A kiállítás megtekinthető naponta 9:00 - 17:00 óráig.
Kóstolja meg a kemencében sült finomságokat, az éppen kisült kenyeret, perecet, kalácsot!
A rendezvény és kóstoló az "Egyszer volt egy kemence" című pályázatunk keretében a Norvég Civil Alapprogram támogatásával valósul meg.

Belső Gábor kiállítása
Helyszín: Őriszentpéter Művelődési Ház előcsarnok (Városszer 55.)

"Illés útjai" Illés Judit festőművész kiállítása
Helyszín: Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága (Őriszentpéter, Siskaszer 26/A)
Megnyitó időpontja: 2009. június 17. 17:00 óra
Megtekinthető: hétfő - csütörtök: 8:00 - 16:30, péntek: 8:00 - 16:00

"Kitépték őket szívünkből" kiállítás az Őrségi kitelepítések éveiről
Helyszín: Ispánk Kultúrház
Megnyitó: 2009. június 20. szombat 14:00 óra
Kiállítás megtekinthető a vásár ideje alatt: szombat, vasárnap 8:00 - 18:00-ig, illetve 2009. június 20- és 2009. június 30. közt 8:00 - 16:00 óráig

Szikszay Edit Helytörténeti Gyűjtemény
Művelődési Ház, Őriszentpéter Városszer 55.
Nyitva: naponta 10-18 óráig

Őrségi vadászati kiállítás
Gömbös Mátyás magángyűjteményéből
Magyarszombatfa Fő út 9.
Nyitva: naponta 10-19 óráig

Pityerszer Népi Műemlék együttes Szalafő
Fazekas Múzeum Magyarszombatfa
Fa Harangláb Gödörháza
Árpádkori műemlék templom Velemér
Helytörténeti kiállítás Pankasz

Istentiszteletek és szentmisék június 28. vasárnap

8:30 - Szentmise Őriszentpéter, Árpádkori műemlék templom

10:00 - Szentmise Bajánsenye, Katolikus kápolna

10:00 - Istentisztelet Őriszentpéteri Református templom

10:00 - Istentisztelet Bajánsenyei Református templom

10:00 - Istentisztelet Nagyrákosi Református templom

10:00 - Istentisztelet Kercaszomori Református templom

11:00 - Istentisztelet Őrimagyarósdi Evangélikus templom

11:15 - Szentmise Kondorfa, Katolikus templom

11:15 - Szentmise Ivánc Katolikus templom

Közérdekű információk:

Orvosi ügyelet
Rendezvény ideje alatt: péntek 14:00 – hétfő 7:00
Helye: Őriszentpéter, Városszer 25. (Gyermekorvosi rendelő)
Telefonszám: 94/428-122

Őriszentpéteren a vásár ideje alatt a parkolási díj: 500Ft/nap

A parkolási lehetőségekről a város bevezető útjainál a Polgárőrség tagjai adnak felvilágosítást és a parkolási jegyek is náluk vásárolhatók meg.

Forrás: http://www.oriszentpeter.hu

Ugyancsak Hangától ( http://tahiblogom.blogspot.com) kaptam meghívást az újabb játékra: írjak hat lényegtelen dolgot magamról. Ez már egy kicsit nehezebb feladat, de azért megpróbálkozom vele.

Számomra

lényegtelen, hogy...

... ki mit gondol vagy hisz rólam. Nekem először is az a fontos, hogy a férjem milyennek lát, másodszor pedig az, hogy cselekedeteim után minden reggel a tükörbe tudjak nézni.

... nagyon sokszor csak egy rövid hétvégét tudunk Szomorócon tölteni. Az a fontos, hogy azt a rövid időt szeretetben, boldogságban töltsük.

... kint mínusz fokok tombolnak, ennek ellenére én akkor is mezétláb, egy szál "pendelyben" ugrok ki az ágyból napfelkeltét fényképezni.

... hétvégente nem szeretek túl korán kelni. Mégis mindig felébredek, hogy a kiskutyámat kiengedjem a kertbe és a cicámnak enni adjak.

... még hány plázát nyitnak Budapesten. Eddig sem szaporítottam a vásárlók számát, de remélem mielőbb leköltözünk vidékre, ahol a kedvenc iparcikk boltunkban fogjuk a szükséges hiányzó dolgokat megvásárolni és ahol kedvesen megjegyzik, hogy "de rég jártak erre felénk", vagy megkérdezik "hogy állnak a házfelújítással?".

... mit ír a napi/heti/havi/ éves horoszkóp. Igyekszem őket kikerülni, ám ha beléjük botlok, legfeljebb egy jót mosolygok. Amúgy nem tipikus "ikrek" vagyok...

Az újabb játékra invitálom

 - VegaVarázst (http://vegavarazs.hu)

- Messzenéző Minyont (http://enkisfalum.freeblog.hu)

- Palócprovenve-t (http://palocprovence.blogspot.com)

- Limarát (http://limarapeksege.blogspot.com)

Már megint csak eltelt egy hónap és már alig várjuk, hogy hétvége legyen. Ha minden igaz, pénteken délután - de legkésőbb szombat hajnalok hajnalán - útra kelünk. Nem tervezünk világmegváltó munkákat, hiszen a szombati napra "ottalvós" vendégeket hívtunk, baráti társaságban ünnepeljük meg férjem névnapját. Szombaton szándékunkban áll kilátogatni az őrségi vásárra is, így a sok munka után igazi kikapcsolódás lesz végre soron. A hétvége történéseiről és még a múltkori munkálatokról készített fotókkal a jövő héten jövök!

Egy kedves barátunktól hallottuk magát az ötletet, amely eredete szerint talán Franciaországból való. Franciahon messzeföldön híres sajtjairól. Olyan sok vidéken foglalkoznak sajtkészítéssel, hogy a különféle francia sajtok száma több, mint 400. A sajtgyártás főleg kisgazdaságokban fejlődött ki, ezért leginkább olyan sajtokat gyártanak, amelyekhez nem kell különleges berendezés. Egyes sajtok megfelelő érlelő pincében készülnek.

A mi sajtkrémünk egyszerűen a konyhánkban készült és ott is érlelődik, még január legelejétől. Vettünk három, különféle karakterű sajtot: márványsajtot, füstölt karavánt és egyszerű trapistát.  

Felkockázás után férjem húsdarálón ledarálta a sajtokat, majd két befőttes üvegbe mérte. Ízesítés gyanánt az egyik üvegbe fehér őrölt bors került, a másikba őrölt kömény. Ha lett volna harmadik üveg, abba valószínűleg fokhagyma került volna. A lényege, hogy az üvegbekerülés után jócskán le kell nyomkodni a sajtokat, hogy jól összepréselődjenek, majd az egészet felönteni pálinkával, egészen addig, amíg ellepi. A legjobb hozzá talán a törköly-pálinka, de mivel nekünk éppen szilva volt otthon, így az került az üvegbe. Ezek után már csak az a dolgunk, hogy néha rá kell nézni, hogy a pálinka ne hogy elpárologjon róla teljesen. Ha szükséges, akkor után kell tölteni.

Mi már kóstoltunk az egyik üvegből, de az igazi premierje majd a legközelebbi őrségi utazásunkkor, a László-napi buli keretében lesz.  Pirítós kenyérre kenve kitűnő különlegesség. Nekem kicsit erősnek tűnt, ezért egy kis adagot margarinnal habosra kevertem, majd még borsoztam és úgy kentem rá a piritósra. Így számomra kellemesebb volt az íze.

1.) Amit a legfontosabbnak érzek, hogy mindenekelőtt imádok feleség lenni: minden örömével és  minden nyűgjével együtt. Miután férjemmel 3 évvel ezelőtt, már érett korban találtunk egymásra, így mindketten megbecsüljük az ajándékba kapott újrakezdés lehetőségét.

2.) Két lábbal a Földön járok: nincsenek illúzióim, realistán szemlélem a világban és a szűkebb környezetemben történt eseményeket. Nem hiszek a horoszkópban, a jóslásban, csak azt hiszem el, amit látok, vagy amit megtapasztalok. A realista szemléletmódom nem zárja ki az optimizmusom.

3.) Maximalista vagyok, így nagyon rossz főnök válna belőlem. Vallom, hogy egy dolog csak akkor van rendesen elvégezve, ha én csináltam.

4.) Nehezen barátkozom. Társaságban - főleg ha sok a számomra ismeretlen ember - ülök a sarokban szótlanul. Ez a netes világra nem igaz. Írásban sokkal jobban kommunikálok, mint személyesen, vagy verbálisan.

5.) Szeretek főzni - már 8 éves korom óta szakadatlanul gyakorlom. Nem a szorgalmamnak köszönhetően váltam ilyen korán a konyha tündérévé, sajnos családom széthullása tette szükségessé.

6.) Szeretek vendégeket fogadni és minden ünnepnek megadni a módját is. Gyermekkoromban ez nagyon hiányzott, most próbálom pótolni.

7.) Imádom az állatokat, már-már beteges szinten. Azt vallom, hogy egy állat sosem kéri, hogy fogadd be őt, hanem ez a Te döntésed, a Te felelősséged. Viszont ha már befogadtad, akkor "kutya"kötelességed gondoskodni róla. "Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél!" (Antoine de Saint-Exupéry)

Hát 7 pontban ennyi magamról. Persze még tudnék írni, de a 7 pont, az 7 pont...

Tovább gurítom a labdát a "7 titok játék" általam kiszemelt áldozatainak:

- BeckZsu-nak http://beck.blog.hu/

- Vegavarázsnak http://vegavarazs.hu/

- Vályogvetőnek http://nagyszekely.blogspot.com/

- Portának http://videkiporta.blogspot.com/

- Péterbácsinak http://ezerev.blogspot.com/

Nyáron mindenütt előtérbe kerülnek a szabadtéri fesztiválok, vásárok. Így van ez az Őrségben is; álljon hát itt az érdeklődők kedvére néhány nívósabb rendezvény:

 

 

 

A nyár utóján zajló tíznapos fesztivál a kalandlelkületűeket invitálja az Őrség - mint egy falvakból, szerekből, rétekből, tárt kapus portákból álló alkalmi ország - élményszerű felfedezésére. Hétrétország programja bővelkedik zenei, színházi, irodalmi és filmes eseményekben. Emellett kialakult egy sajátos "hétrét" műfaj is: a látogatás. Régi falusi porták fogadják a "vizitórákban" a látogatókat, kézművesek műhelyeibe, művészek műtermeibe nyerhetnek bebocsátást az érdeklődők - akik nemcsak a látni- vagy kóstolnivalók miatt időzhetnek ott szívesen, hanem a jóízű beszélgetés kedvéért is. A rendezvény hagyománya, hogy egy-egy esemény erejéig átlépi az országhatárokat is Szlovénia, illetve Ausztria felé. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság kiegészítő programként tájismertető túrákat indít.

Számunkra a pünkösd ugyanúgy telt, mint a többi, Szomorócon töltött hétvége: munkával, igaz némi szórakozással vegyítve.

Pénteken délután 5 órakor nekivágtunk nyugat-Magyarország átszelésének, folyamatos haladással este 9 órára megérkeztünk. Már jócskán sötétedett, de ahhoz nem eléggé, hogy ne vegyük észre a combközépig érő füvet. A házban 16 fok fogadott bennünket, és mivel elég késő volt, így nem is próbálkoztam a begyújtással. Másnap egész nap szakadt az eső, így kénytelen voltam beizzítani a cserépkályhát, mivel az amúgy is hideg idő még hidegebbnek tűnt. Viszont ez az idő tökéletes volt arra, hogy végre lepadlózzuk a hálószobát. Az előző alkalommal készített betonréteg viszonylag egyenletes alapot képezett a kastélytölgy lamináltpadló lerakásához. A betonalapra sorban lerakásra kerültek a különböző párafékező, vízzáró fóliák és egyéb hőszigetelő rétegek, majd azt követően  Lacámmal nekiálltunk a padló lerakásának, estére végeztünk is vele. A szegélyléc klipszeinek felfúrása már másnapra maradt. Vasárnap a szegély felrakása után be is költöztünk, s aznap már ott is aludtunk.  Sajnos a fényképezőgépet ügyesen otthon hagytam, így nem tudtuk megörökíteni sem a munkafolyamatot, sem pedig a végeredményt. Pedig érdemes lett volna, mert igazán jól sikerült. Vasárnap ragyogó napsütéses idő kerekedett, így a fűnyírásnak is nekiálltunk.

Sajnos nem tudtunk átmenni barátainkhoz Felsőszölnökre, pedig ott is halad a munka, bár ők még a bontás fázisában tartanak. Viszont estére meghívást kaptunk a harmadik szomszédba szalonnasütés ürügyén, amely invitálást szívesen elfogadtunk, hiszen az egész napos munka után jól esett a kikapcsolódás, és ez mégis csak közelebb volt, mint Felsőszölnök. A szalonnasütésen vendéglátóink Budapestről érkezett barátai is részt vettek, amolyan batyus-buli jelleggel mindenki hozott valamit, amivel hozzá tudott járulni az est sikeréhez. A háromféle szalonnán túl terítékre kerültek a különféle borsos-paprikás-sajtos griller kolbászkák, juhsajt, a konyt alá való pedig diópálinka, sör, vörösbor, valamint bodza- és akácszörp volt. Na ez az utóbbi igencsak felkeltette az érdeklődésemet. Otthon már túl voltam vagy 17 liter bodzaszörp elkészítésén, és itt kiderült, hogy az akácszörp ugyanúgy készül, mint a bodza, csak akácvirág kell hozzá. Most már az akácfák elvirágoztak, de jövőre mindenféleképpen ki fogom próbálni. Ami még feltétlen kipróbálásra vár, az a diópálinka. Diófánk Szomorócon és idehaza is van, így bárhol vagyunk, résen tudunk lenni, hogy úgy szedjük le a zölddiót, hogy maga a héj még nem csonthéjasodott be. Igaz, előbb a pálinkát kell hozzá majd beszerezni, de azt férjemre bízom (kecskére a káposztát... :-)). Természetesen a szalonnasütés után kürtöskalács sütés is volt, így a desszert sem hiányzott. Nagyon jó hangulatúra sikeredett ez az este, bár az idő csípősen hideg volt, ennek ellenére 11 óra körül búcsúztunk el, és miközben a csillagokat bámultuk az égen, szép lassan hazaballagtunk.

Pünkösd hétfőn az előző napi társaság egyik hölgy tagjával és szomszédainkkal traktoros gombászásra indultunk az erdőbe. Vargányát keresgéltünk, amely nem oly egyszerű feladat, hiszen a barna avarban barna kalpagos gombákat kéne találni. Talán 2 szemet sikerült kis rásegítéssel észrevennünk. Miután Béla szomszédtól előző nap kaptunk 4 szem vargányát, így 1 darabot elhoztunk, ugyanúgy felszeleteltem és kitettem a napra száradni. Száradás után befőttes üvegben fogom tárolni, igaz, nem túl sokáig, hiszen a hétvégén szándékomban áll egy jó gombalevest főzni.                                       

Ízletes vargánya

Jellemzés: Vastag húsú nagy gomba. A kalap barna, a tönk többnyire hasas, barnás felületén hálózatos rece van. A szűk nyílású csövecskék a fiatal gombán fehérek, később sárgászöldek. A gomba húsa hófehér, színe nem változik.

Kalap: Kezdetben golyó alakú, gömb alakú, széle a tönkhöz hajlik, majd félgömbösen szétterül, felszíne gyakran ráncos, 5-20 cm nagy. Óriási növésű is gyakran előfordul, így lehet 40 cm átmérőjű és 1 kg súlyú is. Igen vastag húsú. A kalap és a tönk aránya változó. Vannak nagy kalapú, karcsú tönkű példányok, de gyakoribb a nagy, hasas tönkön a kicsi kalap. Színe változó, fiatalon fehéres, sárgás, majd szürkésbarna, vörösbarna, gesztenyebarna, csokoládészínű, olykor szinte fekete. Lehet egyszínű és felhősen foltos. A kalap bőre nem vagy alig húzható le.

Csöves rész: Kezdetben fehér, igen szűk nyílásokkal, később sárgás, idős korban zöldessárga, végül piszkos olajzöld színű lesz. A csöves rész a húsról könnyen lefejthető, és a tönk körül nemritkán árokszerű bemélyedés látszik. A spórapor barnássárga.

Tönk: Gyakran hasas, de alakja változó. Lehet az alján vastagodó, répaszerű, és akad karcsú, egyenletes tönkű példány is. Átlag 5-10 cm magas, 3-5 cm vastag, de előfordul 15 cm-es magasság és vastagság is. Színe fehéresbarnás, barna, világosabb, mint a kalap. A tönkön hálózatos recézettség, finom, sötétedő barna rajzolat látszik, néha az egész tönk hálózatosan recés, máskor csak a felső harmada. Öreg gombán a hálózat elmosódhat.

Hús: Mindig szép fehér, és fehér is marad, még szárítva is, vastag és eléggé tömör. Szag és íz: Kellemes, közismert illatú, dióra emlékeztető ízű.

Termõhely és idõ: Kora nyártól késő őszig terem, többnyire van nyári és egy őszi tömeges megjelenési időszaka. Minden erdőben gyakori, leginkább tölgyesekben, de bükkösben, fenyvesben és vegyes erdőben is megtaláljuk. Gyökérkapcsolt gomba. Szereti a ritkább, ligetes erdőrészeket, erdőszélét, füves ösvényeket, amelyek mentén bőven terem, de előjöhet sziklás, meredek hegyoldalon is. Kiadósabb nyári esők után kb. 10 napra jelenik meg. Az erdő állatai igen kedvelik, ezért sokszor megrágva találjuk.

Felhasználás: A legtöbbre becsült ehető gombáink egyike. Sokféleképpen felhasználható, levesben, pörköltnek és sütve egyaránt jó. Állóképes. Jól tárolható és szállítható. Szárításra a legalkalmasabb gombánk. Ecetes, sózott vagy más módon tartósított gombakészítménynek is alkalmas. Az idős példányok csöves része kissé nyálkássá teszi az ételt, ezért azt ajánlatos eltávolítani.

Latin neve: Boletus edulis

(Forrás: http://fak.modulgp.hu) 

A jókedvű gombaszedés után elkezdtünk szomorúan pakolni, ugyanis megint eljött a búcsú ideje. Mint már annyiszor, most is nehéz szívvel hagytuk ott házunkat, a vidéket és a kedves szomszédokat. Legközelebb június utolsó hétvégéjén, az Őrségi Vásár idején fogunk menni.

    "Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókat könnyebbítő szele"

(Balassi Bálint)

Már megint csak ott tartunk, hogy a napokat számoljuk visszafelé, hiszen egy három napos ünnep elejibe nézünk. Ez azt jelenti, hogy holnap délután bepakoljuk a fél állatseregletet az autóba és elindulunk az ország nyugati felébe. Egy egész hónapja nem láttuk a házunkat, és Lacámmal már mindketten rettenetesen érezzük hiányát. A munka mellett azért sort kerítünk némi kulturális élményre is, hiszen az Őrségben ilyenkor vannak a "Virágzás napjai" című rendezvénysorozat programjai. Tervünkben van átruccanni a vendvidéki Felsőszölnökre is, az ország legnyugatibb szegletébe, ahol barátainknak sikeredett egy kis parasztházat venni. Jelenleg a rendbehozatala folyik, de ez nem gátol bennünket abban, hogy este egy jó szalonnasütés keretein belül elmélkedjünk a parasztházak felújításának szépségeiről... no de ez majd az ünnep utáni beszámolóból kiderül, hogy mennyire tudtuk tervünket megvalósítani.

 Programajánlat, amelyet egy kedves, helyi ismerőstől kaptam e-mailben:

 Virágzás Napjai

Őrség

2009. május 29 – június 1.

 Május 29. Péntek

 Őriszentpéter, református templom

17:30   Fesztivál-nyitó koncert
Barokk gyöngyszemek
G. F. Händel és A. Vivaldi áriák, kantáták
Bakos Kornélia és a Perle della Musica előadásában

Őriszentpéter, Pajtaszínház

20:00 Válogatott rögtönzéseim

Sándor György humoralista előadói estje

Az örökifjú „sándorgyuri” ezzel a műsorával összegzi gazdag, generációk által végigkísért pályáját.

Őriszentpéter, Malom tárlat

22:00 Nyitás záróra előtt

Kiállítások megnyitása

Május 30. Szombat

Őriszentpéter, Malom

9:30 Reggeli muzsika

Mozart A-dur szonáta

Szüts Apor zongorázik

10:00 Iciri-piciri játszóház Ungár Andreával

Őriszentpéter, Pajtaszínház

10:00 Ókeresztény sírkamrák, responsoriumok

Film és gregorián ének

Haramza László operaénekes előadása

11:00 Egy eltűnt kép nyomában

Heidl György előadása a pécsi Péter-Pál sírkamra festményeiről.

Őriszentpéter, Antro-ház

14:00 Zene’de

Zenehallgatás (de más is) Mácsai Jánossal

Kondorfa, katolikus templom

16:00 Clavier Duo koncert

Takács Szilvia és Mészáros Bernadett Haydn, Händel, Mozart műveket játszik csembalón

Őriszentpéter, Pajtaszínház

18:00 Batarita: Holdleány

butoh tánc
Koreográfia, tánc, díszlet, jelmez: Batarita
Zene: Kerek István

20:00 Árny az árnyban…

Versszínház Radnóti Miklós életéről Turek Miklós előadásában
Budapest Fringe Fesztivál
„Legjobb Férfi Előadó” díj 2007.

Őriszentpéter, Malom

22:00 Esti muzsika

Takács Ferenc marimbán játszik

Zongorán közreműködik Tóth László

Május 31. Pünkösd vasárnap

Őriszentpéter, Malom

9:30 Reggeli muzsika

Szüts Apor (zongora)

Győri Noémi, Madaras Gergely (fuvola), Madaras János (cselló)

10:00 Iciri-piciri játszóház Ungár Andreával

Őriszentpéter, Antro-ház

10:00 Jordán-keresztelő

Fenyő Ervin előadása

Őriszentpéter, Pajtaszínház

11:30 Zalán Tibor: Rettentő görög vitéz

A Stúdió „K” Színház előadása

Magyarföld, Templomkert

14:00 Alapfa letétel

Az épülő magyarföldi fatemplom alapjának ünnepélyes elhelyezése.

Magyarföldi Pajtaszínház

15:00 Sebestyén Márta énekel

Közreműködik: Bolya Mátyás és Szokolay Dongó Balázs

Bajánsenye, Református templom

17:00 Pünkösdi "fuvollat"

Haydn-től napjaink zenéjéig

Győri Noémi, Madaras Gergely (fuvola), Madaras János (cselló)

Őriszentpéter, Pajtaszínház

20:00 Szabó Magda: A hallei kirurgus

Az Uray György Színház és Műhely előadása

Őriszentpéter, Malom

22:00 Esti muzsika – Ravel és Debussy dalok

Pánczél Kristóf (ének)
Tóth László (zongora)

Június 1. Hétfő

Szalafő, Pityerszer

9:30 A Gyanta Banda muzsikál

10:00 Iciri-piciri játszóház Ungár Andreával

10:45 Őrségi történetek

Bajánsenyei 4. osztályos tanulók előadásában

11:15 Kerkabarka Színjátszó csoport Bajánsenye

Ambrus Tibor: Asszonyok háborúja
Móricz Zsigmond: A kapuban; Politika

12:00 A vakond vára

A Makám együttes családi koncertje

 További információ:

 Őrségi TeleHáz

Őriszentpéter Városszer 116.

Tel.: 06 94 548 038

e-mail: orseg@telehaz.hu

www.viragzasnapjai.hu

Szállástippek:

www.orsegitelehaz.hu

 Mit ünneplünk Pünkösdkor?

Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó ünnep, neve a görög pentekosztész 'ötvenedik' szóból ered. Eredetileg a zsidó nép ünnepe, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást (ekkor kapta Mózes Istentől a törvényeket kőtáblákon) ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon Sabouthkor.
A keresztény egyházi ünnep története a következő: Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.

"És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk." (Csel 2:1–4)

Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.

Áldozócsütörtök
A húsvétot követő negyvenedik nap áldozócsütörtök, Krisztus mennybemenetelének napja. Neve onnan ered, hogy az évi egyszeri áldozás határidejéül az egyház ezt a napot szabta. Sok helyen ez a gyerekek elsőáldozásának napja is.

 Népszokások:

Magyarországon csakúgy, mint Európa számos országában a Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény, illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római Birodalomban május hónap folyamán tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.

Pünkösdikirály-választás
A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. Legérdekesebb leírása Jókai: Egy magyar nábob című regényében olvasható. A pünkösdi király megválasztása után egy évig "uralkodott", azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.

Pünkösdölés
"Elhozta az Isten piros pünkösd napját,
Mink is meghoztuk a királykisasszonykát,
Nem anyától lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján hajnalban születtem."

Adománygyűjtés

Szokás volt pünkösdi királynét is választani a falubéli kislányok közül. A "királynő" feje fölé kendőből sátrat formálnak a többiek, így járják sorba a falu házait, ahol rózsát, virágot hintenek az udvarra. Köszöntőt mondanak, mely tulajdonképpen a termékenységvarázslások sorába tartozik. Énekelnek, táncolnak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak. Az ismert dal alapján néhol "mavagyonjárásnak" is nevezik a pünkösdölést. ("Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja")
Gyakran a pünkösdöléskor a lakodalmas menetek mintájára menyasszony és vőlegény vonul a kíséretével házról-házra. Előfordult, hogy a vőlegény szerepét is lányok játszották el, természetesen megfelelő ruhadarabokba öltözve. A menyasszony vagy pünkösdi királyné díszes ruháival, fejékével is kitűnt a menetből. Az egyik kislány kosarat vitt magával, abba gyűjtötték az adományokat. 

Komatál küldés

Általában egynemű, ritkábban különnemű fiatalok barátságának megpecsételése. A mátkatálat személyesen illett vinni a megajándékozottnak, aki ha elfogadta a barátságot, ugyanezt a tálat kaláccsal, süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza.

Zöldág-járás, zöldág-hordás
A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől.

Hiedelmek
Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket. A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. Van ahol kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratás legyen. 

Étkezési szokások
Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Egyébként húst ritkábban ettek, de a juhtartó vidékeken nem csak húsvétkor, hanem pünkösd napján is fogyasztottak bárányt, birkapörköltet. Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra. A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak (a tojás termékenységszimbólum), és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése (fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács). Sárközben azonban nem édes tésztát, hanem sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak. 

Szentháromság vasárnapja

A  pünkösd utáni vasárnap a Szentháromság ünnepe. kultusza a barokk korból ered, a pestisjárványok idején szerte Európában emeltek ún. pestis oszlopokat, melyeket a Szentháromság szimbolikus képi megjelenítésével díszítették. Bizonyos vélekedések szerint a parasztházak napsugaras homlokzatain is a Szentháromság ábrázolása köszön vissza.

Úrnapja
Az Oltáriszentség ünnepe, a pünkösd utáni második hét csütörtökje. A templomkertben ún. úrnapi sátrakat készítenek, melyeket zöld ágakkal, lombbal, virágokkal, megszentelt növényekkel díszítenek, melyeknek rontást űző, gyógyító hatást tulajdonítottak.

(Forrás:  http://www.unnep.mentha.hu/)