Itthon (számunkra ez a szó egyelőre még egy jó darabig Felsőpakonyt jelenti) is van 240 nöl, amelyet rendezni-gondozni kéne, de amióta meg van a szomoróci házunk, azóta az itthoni kert mostohagyerek. Az idén a rengeteg elfoglaltságunk mellett megpróbáltunk egy picivel több figyelmet és energiát fordítani a kertre, amelynek eredményeképpen mára egy kicsivel rendezettebb hatást kelt. A kevés időre és a még kevesebb energiára  rácáfolva azért az itthon is tartogat néhány gyöngyszemet, amiben kedvemet lelem. Íme:

Mielőtt Szomorócra mentünk, a kertet mindenhol tömérdek ibolya borította.

 A kedvenc jázminbokrom: nemcsak gyönyörű, hanem igen kellemes illatot áraszt. Ősszel tervezzük tőosztással szaporítani, és Szomorócra is ültetni belőle. Ilyenkor májusban a kert dísze.   

Mire hazaértünk, már éppen a kaktusz is virágozni kezdett, és ahogy elnézem, ez jó pár hétig így lesz.

Az elmaradhatatlan muskátli mindenhol: dézsában, de a terasz előtt az összes ablakban balkonládában, sőt  csüngő virágtartókban is láthatók

Jól megfér egymás mellett az agavé kaktusz és a yukkapálma

Mostanában bőven lesz időnk az itthoni kerttel is foglalkozni, mivel Lacám szombatonkénként iskolában ül, így legnagyobb bánatunkra legközelebb május végén, a pünkösdi hétvégén fogunk tudni Szomorócra menni. Addig is marad a tervezgetés és a blogírás...