Egy napja vagyunk itthon, de a gondolataim állandóan kedves kis falunk és lakói körül járnak. Két hetes ott tartózkodás után haza kellett jönnünk, mert szerdától vár a kötelesség. A szomszédaink, a házunk, a jó levegő, az esti biciklitúrák már most rettenetesen hiányoznak.
Minden egyes eljövetelünkkor szinte megszakad a szívünk, így arra a komoly elhatározásra jutottunk, hogy elkezdjük hirdetni családi házunkat. Tudom, hogy nem a legjobb időszak ez a házeladáshoz, de hátha valaki mégis beleszeret... és mi akkor végérvényesen költözhetünk Vas megyei kis házunkba.
De addig is jövök még az élményekkel, fotókkal és természetesen megpróbálom behozni kedvenc blogjaim visszaolvasását is.
Utolsó kommentek